Név: Duncan Osbourne Rang/Foglalkozás: Ügyész Születési dátum: Hol és mikor született? Csoport: Városlakó
Jellem: Ravasz, igazán agyafúrt üzletember vagyok, akinek mindig vág az esze, hiszen a fő csapásvonalam a jog, ügyész a hivatásom. Pontosan tudok a bünözők fejével gondolkozni, ez az oka, hogy akikkel én szálok szembe, hamarosan a rács mögött találhatják magukat, nincsen az az ügyvéd, aki ettől őket megmenti. Ha nem érek célt a tárgyalóteremben, simán belemegyek a fenyegetésbe, vagy akár a zsarolásba is. Nem félek senkitől, és semmitől, hiszen az éjszaka az enyém. Amit nappal oly jól leplezek, a sötét beállítakor bújik elő belőlem. Én vagyok Na’Kook, a valódi indián nevem az, amiben igazán jól érzem magam. A világ söpredékét, főleg a magukat áruló nőket vadászom le, hogy aztán hosszas szenvedés után áldozzam fel őket indián istenem vérrel megszentelt oltárán. Ha ezt tudnák, azt hinnék, elment az ép eszem. Pedig erről szó sincsen. A bűn nem kifizetődő, földreszállt, halhatatlan angyal vagyok, aki erőt merít azokból, akiket megszabadít az evilági lét béklyójától. Szent célom, hogy elhozzam Toruguenket királyságát.
Külső: Olyannak festek, mintha a germán mitológia istenei közül lennék egy. Közel két méteres magasságommal akár egy szőke, villogóan kék szemű óriás. A magasságomon kívül páratlan izomzatom is érdekes lehet, hiszen külsőleg úgy festek, akár egy úriember. Mindig kifogástalan drága öltönyök, jól fésült haj, márkás órák, nyakkendők. Frissen vagyok borotválva, fogpaszta mosollyal kápráztatok el bárkit, főleg nőket persze. Ajkaimon sokszor játékos mosoly játszik, ám nagyon is komoly tudok lenni, ha sarokba akarok valakit szorítani. Az éj ellenben teljesen más. A csábos énem tör elő, hogy aztán vadállatiassá vállva áldozzak fel egy riadt, védtelen nőt, akinek úgy érzem, a vére tovább támogatja halhatatlanságomat. Ilyenkor ha már sikerült a csapda, félmeztelenre vetkőzöm, arcomat vöröses dél-amerikai szimbólumokkal mázolom ki, tincseimet pedig szabadjára engedem, hadd fürödjön a vérben.
Előtörténet: Lehet akár novellaszerűen, halszálkásan, de a legegyszerűbb, ha prózai elbeszélésben teszed meg. Nincsen sem minimum, sem maximum, de reméljük, hogy nem két mondat lesz, és azt sem, hogy tizenöt A4-es. Egészséges leírás.