Ω Főkarakter : Andrew Maxwell Ω Hozzászólások száma : 21 Ω Kor : 54
Tárgy: Max Hermann 2014-05-13, 15:36
Maximilian Hermann
"A világot nem ésszerű emberek alakítják. A világ tolvaj, csaló, gyilkos. Betyárból lesz a legjobb pandúr, állítólag."
Userinfó: Andrew Maxwell
Név: Maximilian Hermann Rang/Foglalkozás: Kereskedő Születési dátum: Nürnberg, Németország – 1895. 12. 26. Csoport: Átutazó (+Beavatott)
Jellem: Mi motiválja? Ez igazán egyszerű. A pénz és a hatalom. Más a családot és egy boldog életet tűz ki maga elő. Ő nem. Kismillió és egy embertől hallott már olyan szép szavak, mint az aljas csúszómászó és a gerinctelen féreg. Persze az összes ilyen kedveskedés mosolyogva fogadja és megköszöni. Nem igazán hatják meg az emberek érzései. Állítólag neki nincs is olyan. Nincs lelke. Céljai viszont igen, és nem számít, hány emberen kell átgázolnia, hogy megszerezze, amit akar. Pénz és hatalom. Esetleg egy hely Hitler jobb oldalán a jelképes trón mellett. Igen, ezzel már beérné.
Külső: Oh, elsőre látni rajta, hogy nem lesz a legjobb barátod. Pedig az a mosoly az arcán szinte állandóan ott ül. De inkább megvető, mint kedves. A külsejére pont úgy ügyel, mint arra, hogy a céljait a szeme előtt tartja. Öltöny, nyakkendő. De ha mégsem, akkor is kifogástalan a viselete, amire csak hab azt a bizonyos mosoly. Egyetlen dolog, ami belerondít a képbe, talán a cigaretta. Nem lóg állandóan a szájában, de néha megenged magának ennyit. Egy hosszabb nap, vagy egy sikeres üzlet után. Mi mással is ünnepelhetne?
Előtörténet: Pont úgy itt ragadtam ebben az istenverte városban, mint bárki más. Csakhogy ez engem cseppet sem bosszant. Nincs olyan dolog, ami fel tudna idegesíteni és akár csak egy pillanatra is elhomályosítaná a szemeim előtt lebegő célt. Biztos vagyok benne, hogy csak idő kérdése, mire minden visszaáll a rendes kerékvágásba. Addig viszont hasznosan akarom eltölteni az időt. Meg akarom szerezni a fegyvert, ami helyet biztosít nekem Hitler hamarosan létrejövő tökéletes birodalmában. De bármennyire fáj bevallanom, ehhez egyedül kevés vagyok. Nem járhatom a várost és kérdezősködhetek, hol találom meg, amit keresek. Persze egyszerű lett volna pár hete a lezuhant gép közelébe jutni, de túl sok munkával járt volna. A segítség pedig nem jár semmivel. Semmit nem követel. Vagy legalábbis semmi olyat, ami nagy ár lenne számomra. Már javában elütötte az éjfélt az óra, odakint teljes a csend. Egy lélek sem mászkál odakint, én mégis elhúzom a függönyöket és elreteszelem az összes lehetséges bejáratot az ideiglenes szállásomon. Nem azért, hogy kint tartsam az embereket. Bent akarom tartani, ami már itt van. Akkor is, ha tisztában vagyok vele, hogy semmi nem állítja meg őket. Ha menni akarnak, elhagynak. Addig kell használnom a tudásukat, amíg hűségesek hozzám. Hamar gyertyát gyújtok a teljes sötétben, majd felteszem a szoba közepén álldogáló asztal tetejére a fekete bőröndöm. A belseje vörös szövettel bélelve, hogy ezzel is óvjam az én kincsem. A saját életemre vigyázok annyira, mint erre a Ouija-táblára. Amint kiteszem az asztalra, eltüntetem a bőröndöt, kihúzok egy széket és üdvözlöm a barátaimat.
...Fél órát beszélgetek Velük. Én kérdezek, ők válaszolnak. A végére már csak egyetlen gyertya lángja világítja meg a szobát. A többi elaludt. Nem szeretik a túl sok fényt. Hozzászoktak a sötétséghez és a sötét lelkekhez. Pont, mint ők maguk. Az egyetlen baj, hogy képtelenek nyíltan válaszolni. Ködbe burkolt feleletek, semmi mást nem kapok. De mostanra kis idővel, gond nélkül kihámozom a lényeget. Ismerem Őket. Ez már igazi barátságnak is mondható. Soha nem állt hozzám közelebb senki, mint Ők. Még a saját szüleim és testvéreim sem. Soha nem értettek meg, én pedig soha nem bántam, hogy elveszítettem őket. Visszatartottak. Állandóan. Manapság azt tehetek, amit akarok. Én pedig a helyet akarom Hitler jobbján. Ehhez azt a bizonyos ereklyét aranytálcán kell átnyújtanom. Így is lesz. Az égve maradt gyertya lángjánál leírom a cetlire a nevet:
Henry James Winchester
Adeline LaPierre
Secrets All Around
Titkosított Akta
Ω Főkarakter : Adeline LaPierre Ω Hozzászólások száma : 268 Ω Kor : 38
Tárgy: Re: Max Hermann 2014-05-13, 18:19
Elfogadva!
Ne bááántsd Henryyyyt... kérleeeeek... khm... *összeszedi magát, felveszi az admin üzemmódot* Szuper kis kari lesz ez, még akkor is, ha tudom, hogy mi a végcélja. Jól összeraktad, igazi kis számító dög, de nagyon remélem, hogy nem jut el Hitler mellé, mert leverjük, mint bantu négert a mocsárláz. Avit nem tudom foglaltál-e már, ha nem hát tedd, amit tenned kell ifjú tan... jó nem idézek, menjél játszani.