Jellem: Kém vagyok, így az igazi jellememet elég kevesen ismerhetik. Ha kell édes vagyok, mint a méz. Máskor pedig játszom a Jégkirálynőt, mindig úgy színészkedem ahogy azt a szerepem megkívánja, elvégre ezért vagyok jó a szakmámban. Meg az igazságban az is benne van, hogy nem szeretek közel engedni magamhoz senkit. Ez azért van, hogy megvédjem magam a csalódásoktól , lehetséges, hogy ez a taktika rossz, viszont idáig egész jól bevált, lehet később változtatok rajta, mert egyedül se jó lenni, de jelen pillanatban nem is engedhetnék magamhoz közel senkit, túl nagy a kockázat, s azt sem tudom kiben lehet megbízni. Annyit elárulhatok, hogy alapjáraton egy kedves, segítőkész, vidám nő vagyok akit a sor megáldott enyhe szarkazmussal. Vannak dolgok amit viccnek fogok, s az is előfordult, hogy a felettesemet üvöltöm le, ha éppen olyan parancsot kapok tőle ami számomra nem megfelelő. gyakran sodrom ezzel magam bajba, bevallom egyáltalán nem érdekel. Csak mert háború van nem fogok megváltozni teljes mértékben.
Külső: Kicsi vagyok, de tényleg. Alig nőttem ki a földből, a 165 centiméter magasságot sem érem el. Ez néha jó, néha viszont bosszant, főleg akkor mikor a magas emberekre kell figyelnem, a nyakamnak egyáltalán nem tetszik a helyzet. Hogy mivel kompenzálom a törpeségemet? Nagy macskavágású zöld szemek, telt ajkak, és a természet melltájékon is bőkezű volt velem. Az alkatom pedig teltkarcsú, pont jól nézek ki. Az öltözködésem pedig változó, ahogy a munkám kívánja úgy öltözködöm, ha a szövetségesek táborába vagyok akkor az ottani egyenruhát viselem, civilként pedig a divatos darabokat kedvelem, de ez igaz a kémkedésben is, befolyásos emberek megfigyelése során nem nézhetek ki úgy, mint valami utcagyerek. Nos, ott van még a haja, eredetileg szőke, de voltam már barna és vörös is, most megint szőke vagyok, nem tudom meddig. A kisugárzásom is határozott, azt sugallja, hogy velem nem érdemes cicázni.
Előtörténet: Katonacsaládban nőttem fel. Az anyám is katona volt, na jó ez így nem igaz. Csak egy nővér volt, az apámat is a fronton ismerte meg, mert egy lövés miatt orvosi ellátásban részesült, viszont le is szerelték, mert használhatatlanná vált a karja, később rehabilitációs kezelésen vett részt, s sikerült mozgatnia. Anyámmal, mint a mesében egymásba szerettek azonnal, s így lettem én. Fiút vártak, bár ez elmondható majdnem mindegyik családról,s persze érthető is, a harcokban elesett férfiakat/fiúkat valahogy pótolni kellett. De lányként jöttem a világra, gondolom volt is nagy csalódottság, főleg az édesapám részéről. Ahogy cseperedtem úgy kezdett el velem többet foglalkozni , elég fiúsan neveltek, fegyelem, tisztelet, és becsület ezeket tartották a legfontosabbnak. A mai napig így élek, viszont hozzá kell tennem a becsület és a tisztesség nem mindig sikerül, kém vagyok, ki látott már becsületes és tisztességes kémet? Én nem, de nem hiszem, hogy más látott volna. De nem is ez érdekes. Apámnál rákot diagnosztizáltak, ezen nem lepődtem meg, mert erősen dohányzott, állítása szerint azért, mert lenyugtatta az idegeit, a háború rossz emlékekkel gazdagította, a cigaretta pedig ellazította, természetesen én is dohányzom, de nem füstölök, mint egy gyárkémény. Mielőtt elragadta volna tőlünk a Nagy Kaszás, beavatott a titokba, hogy léteznek ereklyék amik különös képességgel ruházzák fel az illetőt, akkor még csak mosolyogtam rajta, viszont ma már én is keresem őket, pusztán az emléke miatt. Hogy mit csinálok napjainkban? Megfigyelek egy drága kutatót, előtte pedig információt szereztem a német fontról. A másik dolog, hogy egy százados fejét csavarom el, ő meg az enyémet. Ez egy cica-egér játék, s nem hagyom, hogy én veszítsek ebben a harcban.
Adeline LaPierre
Secrets All Around
Titkosított Akta
Ω Főkarakter : Adeline LaPierre Ω Hozzászólások száma : 268 Ω Kor : 38
