Avignon Ereklyéi


 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Megosztás
 

 Alexander & Celeste - Válaszok nyomában

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Celeste Jaloux
Secrets All Around
Celeste Jaloux
Valkűr


Titkosított Akta
Ω Főkarakter : Adeline LaPierre
Ω Hozzászólások száma : 27
Ω Kor : 36

Alexander & Celeste - Válaszok nyomában Empty
TémanyitásTárgy: Re: Alexander & Celeste - Válaszok nyomában   Alexander & Celeste - Válaszok nyomában Empty2014-08-09, 17:48



Alexander & Celeste



Oké, azért egy kicsit meglep így elsőre, hogy finoman szólva is hiányos öltözetben van, amikor belépek és mintha még csak szándékában sem állna, hogy tegyen valamit ez ellen, csak fekszik tovább, mint ha mi sem történt volna egy szál alsóban. Az első meglepettség után azonban szépen tovább lépek az apró problémán és egyszerűen figyelmen kívül igyekszem hagyni a tényt, lehetőség szerint nem foglalkozva vele, nem figyelve se egy-egy sérülésre, se a tetoválásra se... semmi egyébre. Halkan megköszörülöm a torkom, amikor annyira méltat csupán, hogy intsen, végül a leülés mellett döntök, csak úgy szimplán egy üres helyre. Ez mégis csak egy sátor, nincs olyan durva berendezés és ő is lent van a földön, a tetejében még fekszik is, elég furcsa lenne, ha még meg végig ácsorognék.
A szavaira már azért felszökik a szemöldököm, nem is kicsit. Nem kellene, hogy meglepjen a dolog, mert eddig sem volt éppenséggel kellemesebb a hozzáállása, de most mintha még extrábban kitenne magáért, ami az ellenszenvességet illeti. Oké, értem én, hogy nincs jó kedve, gondolom nem jutott sehová a tárgyalásokkal és én valamivel több időt töltök el az embereivel, tudom, hogy akadnak, akik nehezen viselik, hogy csak egy helyben toporgunk és nem történik senki, de persze a többség befogja a száját, mert nem akar bajt. Én viszont nem vagyok a szó szoros értelemben vett beosztottja, úgyhogy nem fogom meghúzni magam, azt hiszem erre már eleve számíthatott is, tehát nem lesz a dolog olyan nagyon meglepő.
- Igen, úgy gondolom, hogy beszélnünk kéne, mert jó ideje nem történik semmi Alexander. Van valami terved, vagy... akármi, netán csak fekszel a sátradban, mérgezed a tüdődet és időnként lejársz a városban... szórakozni? - nem érdekel cseppet sem, hogy a hangom számon kérő, sőt minden bizonnyal még kissé sértett is. Jogom van hozzá, én is azért vagyok itt, mert tenni akarok valamit, erre ő meg se moccan, csak... a franc se tudja valami el nem jövő csodára vár? - Én... mi úgy gondoljuk, hogy ha a szövetségesek nem nyitnak, akkor nem kell velük foglalkozni és magánakcióba kezdeni, de legalább tenni valamit. - utána kellene járni a burának, gyakrabban fésülni át a környéket, hátha találjuk valamit, ami fontos lehet, nyomokat, jeleket, akármit. De ez a mostani várakozás nem ér el semmilyen hatást sem.

Vissza az elejére Go down
Alexander Hoffmann
Secrets All Around
Alexander Hoffmann
Valkűr


Titkosított Akta
Ω Főkarakter : Craig Morphew
Ω Hozzászólások száma : 25
Ω Kor : 39

Alexander & Celeste - Válaszok nyomában Empty
TémanyitásTárgy: Re: Alexander & Celeste - Válaszok nyomában   Alexander & Celeste - Válaszok nyomában Empty2014-08-08, 00:57

Nem aludtam túl sokat, ami azt illeti, igazából semennyit sem. Este levetkőztem alsónadrágra, ledőltem az ágyként funkcionáló matracomra, és azóta is itt fekszem, a plafont bámulva, az egyetlen különbség a majdnem üres cigis doboz és a csikkekből rakott csinos kis kupac. Andrew nem jelzett vissza, nem keresett meg, még csak egy üzenetet sem hagyott, bennem pedig napról napra erősödik az érzés, hogy ezt nagyon elszúrtam. Sosem lett volna szabad megbíznom benne, átadni neki az információt, aztán elengedni. Sejtenem kellett volna, hogy nem fog két kézzel kapkodni a lehetőség után, hogy segítsen nekem. Az igazat megvallva, kicsit szétestem. Nem látok kiutat a helyzetből, bármelyik irányba is indulnék, homályosak a lehetőségek, és nem tudom garantálni az egységem, a küldetés biztonságát. Már túl régóta halogatom a döntést, de mindig találok valami kibúvót. Igazából még mindig azt várom, hogy egy nap az Andrew-nak megadott címen valami üzenet, vagy kedvező hír várjon, ám hiába ellenőrzöm a lakást minden nap, semmi nyoma annak, hogy akár fontolóra vették volna  az együttműködést.
A bizonytalanságon kívül más problémák is felmerültek. A készleteink elfogytak, már minden utánpótlást a városból kell megszereznünk, és egyre nagyobba  lebukás esélye. Az embereim egyelőre nem kérnek számon, de már többen utalgattak rá, hogy valamit lépnünk kéne. Ezekre általában mogorván válaszolok, kihasználva a vezetői tekintélyemet, de tudom, hogy igazuk van.
Meghallom Celeste hangját, de nem mondom neki, hogy bejöhet, mert tudom, hogy úgyis bejön, teljesen mindegy, mit mondok. Ő valahogy sosem vette annyira komolyan az én vezetői tekintélyemet.
Lehunyom a szememet, és lélekben felkészülök a számonkérésére. Nagyjából tudom, mire számítsak, hiszen nem egyszer volt már szerencsém hozzá. Végül felnézek rá, de nem mondok semmit, és arra sem veszem a fáradságot, hogy megmozduljak és felöltözzek. Éppen nincs cigi a számban, de ez csak átmeneti állapot, a kezeimet most a hasamon pihentetem, a csuklómon egyszerű, fonott bőr karkötő, a vállamon pedig jól látszódik a tizennégy koncentrikus kört ábrázoló tetoválás. A legbelső a vállcsúcsomat rajzolja körbe, a többi pedig egyre növekszik, a legszélső a felkarom közepének magasságában húzódik, és bőven átlóg a mellkasom felső részére és hátul a lapockámra is. A bőröm a fekete tintával rajzolt mintán kívül majdnem hibátlan, elvétve akad pár behegesedett régi seb, és két golyó nyoma az oldalamnál. Ez nem azt jelenti, hogy keveset harcoltam, hanem azt, hogy ritkán kerekedtek fölém.
A nyilvánvalóan köszönésnek szánt biccentésére csak egy intéssel válaszolok, hogy kerüljön beljebb.
- Szerinted beszélnünk kéne? – kérdezem szúrós tekintettel, kikerülve az egyenes választ.
Vissza az elejére Go down
Celeste Jaloux
Secrets All Around
Celeste Jaloux
Valkűr


Titkosított Akta
Ω Főkarakter : Adeline LaPierre
Ω Hozzászólások száma : 27
Ω Kor : 36

Alexander & Celeste - Válaszok nyomában Empty
TémanyitásTárgy: Alexander & Celeste - Válaszok nyomában   Alexander & Celeste - Válaszok nyomában Empty2014-08-06, 07:26



Alexander & Celeste



Tudom, hogy valami történt, mindenki tudja, szinte érezhető a feszültség és határozottan zavar, hogy azóta se mondott róla semmit. Nem tudom, hogy van-e előre lépés, hogy jutott-e valamire a katonák ügyében, vagy sem. Elvileg egy csapat vagyunk, folyamatosan ezt hangoztatja, ennek ellenére persze neki lehetnek külön ügyei, ő járhat külön utakon igaz? Pedig úgy lenne fair, ha elmondaná, ha biztos, hogy e miatt véletlenül sem kereszteznénk egymás útját, mert így lenne egyszerűbb nem igaz? így lenne logikus, és még sem ez történik, én pedig képtelen vagyok pár napnál tovább várni, hogy végül ne kérdezzek rá. Tudjátok mit utálok a legjobban a sátrakban? Persze, hogy azt, hogy nem lehet kopogtatni, így hát marad a jól bevált torokköszörülés és valamiféle hahó, hogy tudja, hogy jövök, aztán el is húzom szépen a nehéz anyagot, hogy bekukkantsak, majd szépen be is lépkedjek. Nem tudom, hogy most pontosan mi a helyzet, hogy mennyire van kellően maga alatt, mert hát elég ritka az, amikor Alexandertől rendes emberi gesztusokat lát az ember, mosolyt, vagy ilyesmit, nem is tudom, hogy bármikor húzódott-e felfelé a szája szeglete, de nem mernék mérget venni rá, hogy láttam már tőle ilyesmit.
Lényeg a lényeg, hogy szépen belépdelek, és első körben persze felmérem a terepet. Mekkora káosz, ez nagyjából mire utal, milyen szintű az általános kialvatlansága, hiszen az is elég jól mutatja, hogy ha sokat agyalt, vagy tervezgetett, aztán persze ott van az az apró megszokás, hogy elhessegessem a dohányfüstöt, mert természetesen számítok rá, hogy reggel óta már bizonyára sikerült elszívnia nem is kevés szálat, bár persze meglepődhetek... néha van rá példa, de csak tényleg ritkán.
- Alexander... - a tőlem megszokott visszafogott biccentés, és persze egyelőre nem moccanok, megvárom, amíg ő szól, hogy beljebb mehetek. - Nem gondolod, hogy beszélnünk kellene? - tényleg nagyon igyekszem, hogy a hangom ne legyen számon kérő. Nem mondom, hogy tökéletesen sikerül, de... a helyzethez képes végül is nagyjából talán vissza tudom fogni magam.


Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom
Secrets All Around


Titkosított Akta

Alexander & Celeste - Válaszok nyomában Empty
TémanyitásTárgy: Re: Alexander & Celeste - Válaszok nyomában   Alexander & Celeste - Válaszok nyomában Empty

Vissza az elejére Go down
 

Alexander & Celeste - Válaszok nyomában

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Alexander & Celeste
» Vianne & Aaron - Rejtélyek nyomában
» Celeste Jaloux
» Celeste - Maxwell
» Alexander Hoffmann

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Avignon Ereklyéi :: Archivum :: Avignon városa :: Város körül :: Valkűrök tábora-